Az MMR-en is túl #papinapló 69.

A múlt héten nem bírtam magammal, az egyik délelőtt, munka előtt elkísértem a családkát újra a zenebölcsibe. Nagyon tetszik ahogy az ott lévők énekelgetnek és ugrabugrálva vonatoznak körbe-körbe. A helyszín is nagy kedvencem: egy József Attiláról elnevezett vasutas kultúrház. Sokat töröm rajta a fejem, hogy véletlen-e az elnevezés, vagy valakinek ennyire sötét a humora.

A kisfiam első nyarán még csak óvatosan, de idén már végre igazán tobzódhatunk a nyári gyümölcsökben és zöldségekben. Most épp a sárgadinnye és a cseresznye versenyzett a kegyeiért, igen nagy sikerrel. De már eperben is profi. A tzatzikim még nem neki való, mert túl fűszeres, de jöhet hamarosan egy másik görög: a dinnye is. Nagyon várom már, hogy együtt faljunk, mondjuk a ház mögött, a Duna partján.

Három nagyon fontos dinnyés emlékem is van a gyerekkoromból. Belvárosi gyerekként, környezetismeret órán piaclátogatásra is jártunk az egyik közeli csarnokba. Egyszer épp 64 forint volt nálam,  a mézédes kilóját meg nyolc forintért mérték. Vettem egy nyolckilósat, de nem bírtam el, ezért a nagyon erős osztálytársam vitte nekem haza. Később, amikor a nagybátyámékhoz vittünk dinnyét, persze én cipeltem, mert már bírtam, és különben is, az menő. Egészen a kapuig minden rendben volt, ahol, ahogy kell, jól elejtettem. A szétrobbant dinnye úgy nézett ki, mint valami rettentő brutális háborús jelenet. Azóta vagyok pacifista. Volt olyan is, amikor Mama egy jókora dinnyének arcot varázsolt a szülinapomon, a tetejére meg gyertyákat szurkált. A családi legendáriumban az a dinnyetorta.

Nagy kaland is volt ám a 15. hónapfordulón: Prüntyi megkapta az úgynevezett MMR-oltást. Azaz felkészítették a kanyaró, a mumpsz, a rubeola és a bárányhimlő ellen. Emiatt várhatóan egy héten belül kicsit nem lesz túl jól. Amikor gyerek voltam, Mama mindent megtett, hogy minél előbb túlessek a mumpszon, mert felnőtt férfiként az kicsit sem mókás. Ez nem jött eddig össze, de talán megúszom, ha a fiam és a többi gyerek oltása miatt elkerül a baj. Persze, csak ha a többi szülő is felelősen gondolkodik a környéken. Egyszerűen nem értem, ha valaki oltásellenes, pedig ezek korunk talán legfontosabb világraszóló vívmányai. És persze mérhetetlen felelőtlenség a saját és más gyerekét kitenni már letűnt, súlyos, esetleg halálos betegségnek. Ez olyan, mint boroskólát inni a Szent Grálból.