Shub és áttörések #papinapló 68.

Elég nehéz gyereket nevelni úgy, hogy pár napra leállnak az ehhez szükséges szerveim, mint kar, láb és agy. Annyira elhúzódott a mostani shubom, hogy arra kezdtem gyanakodni, hogy meteopata lettem: amikor kiakad az időjárás, a testem is követi. Mondjuk nem nehéz neki így, hogy amúgy is trottyon van a (S)uper (M)ario miatt. Legalább Mimó játszhat a botommal. Azt nagyon szereti.

A héten több áttörés is volt. Például majdnem az egész lakáson végig tud már menni két lábon Baba úr, kapaszkodás nélkül.  És hirtelen megtanult, teljesen magától visszafelé felmászni a csúszdára, meg a nagy létrára is. A csúszdás mászkálás jó állapotomban sem megy már, és tegye mindenki a szívére a kezét, szerintem másnak sem. Vagy csak nehezen.

A játék mellett a házimunkában is jeleskedik a kisfiam. Ha talál valahol egy zsepit vagy egy rongydarabot, minden felületet letörölget gondosan. Még a vonaton is. Sőt, állandóan kikutatja a spájzból az eszközöket, és felmos. Nem tőlem tanulta, becsszó.

Virágra rájött a tavaszi hoppáré, és az erkély csinosításával van mostanában elfoglalva. Például varázsolt Mimmernek egy saját sarkot, ahol lehet piknikezni.

De ki is festette az egészet, vannak mindenféle fura csüngő- és sziklanövények a balkonkertben, és az egyik falat feketére mázolta táblafestékkel. Ez arra lesz jó, hogy majd Mimzi fehér és színes krétákkal jól telerajzolgathatja. Most komolyan, ez baromi jó ötlet. Kíváncsi leszek, mennyire jön be.

Ez pedig nem tudom mi, de jópofa. Mimm élvezi, és ez a lényeg.