Frankón ránk szól #papinapló 93.

Amikor Mimó már közel járt a megszületéshez, meg főleg utána, nagyon sokan elmondták a gyereknevelős történeteiket. Nincs annyi tárhelye a blogomnak, hogy leírjam az összes tanácsot. A javát azóta el is felejtettem, de most eszembe jutott az egyik. Egy többgyerekes nagymama mesélte, hogy be kell vallania, hogy számára a gyerek akkor kezd izgalmas lenni, ha elkezd beszélni. Akkor azt hittem, nem értem mire gondol, hiszen még alig volt a kezemben a saját kisfiam, minden izgalmas volt. Még a puki is.

Továbbra sem értek vele egyet, de azt hiszem, már tudom, mire gondolt. Amit Mimm csinál, még nem nevezném beszélgetésnek, hiszen nem összefüggőek a szövegei. Viszont be nem áll a szája egész nap. Mondjuk, régóta ez van, már többször írtam róla. Most azonban már ott tartunk, hogy nem csak néhány szóról tudjuk, mire gondol a költő, hanem egyértelműen, szinte kivétel nélkül meg tudja magát értetni. Láthatóan folyamatosan szondázza, mit hogyan csinálunk, és ha nem az történik, ami ezek alapján elvárható, akkor ránk szól. Vagy éppen a gumiállatkáit rendezi szépen sorba teljesen egyedül. Ez egyébként a házimunka-mániájával ötvözve még jó is lehet. Vicces lesz, ha nagyobb korában majd példás rendet tart. Nekem is volt ilyen, mindent élre állítós korszakom, de sokkal később. Aztán, amikor a rendelkezésemre álló helyemen a tárgyaim száma elérte a kritikus pontot, az egész rendszer összeomlott. Néha még most is próbálkozom, de Virág mindig kinevet, hogy túl rendmániás vagyok (inkább kényszeres – a szerk.). Pedig egyszer már elhangzott tőle, hogy milyen jó érzékem van a dolgok elhelyezéséhez. Mindegy is, ilyen a papisors.

Ha inna Mimm, de nem a kulacsát akarja használni, kimegy a konyhába, és megmutatja, hogy szüksége van egy szívószálra az iváshoz. Azt is elmagyarázza, amikor a mamája tojffint (muffin sütőformában készült omlett) készít, hogy nem csak úgy simán feltörni kell a tojást, hanem oda kell verni a konyhapulthoz. Azt is jelzi, ha banánt akar enni, hogy Virág harapja le a végét, hogy kinyíljon. Híresen mindenhez a fogaim használom eszköznek, de mondjuk ezt pont nem értem. Hiszen a banán éppen olyan gyümölcs, amin van beépített nyitó a végén. Mindegy is, egy hülyeség. 

A legjobb, hogy már nem csak huhog, ha valamelyik kedvenc dalát akarja hallgatni, hanem az új favoritnál megmutatja, hogy az Alma együttestől a Khumba című videoklip werkfilmjét szeretné látni. Ennek az elején a rapper srác viccből úgy tesz, csak a kezével, mintha asztmapipát szippantana. Ezért Mimó is szabályosan úgy tesz. Teljesen hihetetlen, hogy az egészből ez az egy, amúgy nem fontos jelenet ragadt meg benne. Pedig egészen biztosan nem tudja, mi az az asztmapipa.

Most kicsit büszkélkedek. Virág a kevéske szabadidejét, amikor Mimó épp nem pörög a saját tengelye körül, igen hasznosan tölti: kezdetben mindenféle állatkákat, most meg a legkülönbözőbb kosarakat horgol. Mint például ezt a pelenkosarat: