2015. szeptember 28., hétfő

Bensőséges elsőségek #papinapló 32.

A héten dúskáltunk az elsőségekben. Mimó például önerőből eljutott az első határozott feltérdeléshez. Ez eléggé biztos jele annak, hogy itt hamarosan üldögélés is lesz. Ennek örömére kipróbáltam, milyen lesz, ha majd a nyakamból szemléli a világot. Kezdem érteni a kopasz apukákat, mert ha az lesz, ami elsőre, vagyis rágja és húzza a sérót, akkor nem sok hajam marad. Na, de sebaj. Ez a papisors.


A mamájával először sikerült a mesterhármas, azaz eljutottak végre minden mamás-babás tornára a héten. Látszik, hogy Viru mennyire boldog attól, hogy ezeket csinálja. Nem csak azért, mert sport, ami segít visszanyerni lányos alakját, hanem azért is, mert jó fej anyukák között van.


Az első játszóterezés is pipa, méghozzá nagy sikerrel. A szoponcsó ismét nagy szolgálatot tett, mert nem csak takaróként lehetett hasznosítani, de a pókhálószerű hintában is jó alátét volt. Amikor mi gyerekek voltunk, a teljesen leaszfaltozott téren volt vasból űrrakéta, meg a kornak megfelelő egyéb vashinták- és mászókák. Ha leesett valaki, ami rendszeresen megtörtént, az óvó- vagy tanító néni még jól meg is szidta érte, miközben a betört fejről törölgette a vért. Ezek a mai játszóparkok egészen mások. Nem csak színesek, de puhák és izgalmasan ötletesek is. Kár, hogy tök ciki, ha mázsás apukák élvezik a játékokat.


Eljött az ideje annak is, hogy bedugdossuk a konnektorokat. Mimzi egyre mozgékonyabb, emiatt pedig egyre jobban élvezi a mindenfelé mászkálás szabadságát. Minket meg kiver a frász attól, hogy útközben mindent megvizsgál. Elképesztően érdekli minden, ami persze szuper, hiszen az a jó, ha érdeklődik. Másfelől viszont lassan mindenről kiderül, hogy egyáltalán nem bababiztos.


Az első kiállítást is megszemlélte a kisfiam. Mi nagyon szeretjük Labrosse Dani képeit, így azokat mutattuk meg neki először. Nem hiszek a bevésődésben, de nem lenne nagyon ellenünkre, ha valami hasonló tehetsége bukkanna fel, mire kamasz lesz.


Pizsi cicánk is enyhül, láthatóan kezdi egyre közelebb engedni a szerzett kispajtását. Az utolsó pillanatban még mindig elugrál, ha közelítenek az érdeklődő babakezek, de egyre inkább kivár, mielőtt menekülni kezdene. Valószínűleg akkor lesz nagy áttörés a barátkozásban, ha majd Mimzi eséllyel tudja üldözőbe venni, vagy legalább már koordináltabban megy a simogatás.


A legelső versenyén is elindult Prüntyi. Oké, ez nem olyan, amin igazából ő hajt a győzelemre. Sokkal inkább mi, a szülei versengünk a többi szülővel azon, hogy kinek a babás képe tetszik a legtöbb embernek. A sok kispajtásnak hála sokáig nyerésre álltunk, de egy vetélytársunk persze akadt, aki bánatunkra elhúzott előttünk. De nem csüggedünk, szerdáig még van két nap a versenyből. Hátha a véghajrában érkezik elég like.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése